Prológus

Kiskoromban mindig is arról álmodtam, hogy én is egy kifutón tündökölhetek, mint az a sok szép lány ! Csinosak, szépek és látszatra mindenük meg volt !
Persze a szüleim, nem támogadtak; mert szerintük hülyeség volt, és tökéletes úton haladok affelé, hogy tönkretegyem magam ! Mindennel teletömték a fejem, én mégis kitartottam álmom mellett. És tessék: most a leghíresebb modell vagyok, és tökéletesen egészséges !
A fotósom épp végzett az utolsó képpel, én már rohantam is átöltözni, mert ígyis késésben vagyok a csajbuliról ! Csoda hogy vannak barátnőim, hiszen alig van időm hogy szórakozzak, de szerencsére megértik !
Nem fogtam vissza magam az öltözködésbe, a kedvenc magassarkúmat felvéve, indultam a közelben lévő bárhoz.
Este volt már, és kissé félős vagyok, de ezt elég ha csak én tudom ! Telefonom zökkentett ki magabiztosan gyors lépéseimből. 
-Francba ... !-sziszegtem dühösen, mert soha nem találom meg azt a táskámba ami kellene.
-Cica ..-halk suttogás ütötte meg fülemet. Azonnal hátra kaptam fejem, de senkit nem láttam. Már nem érdekelt az a hülye telefon, a félelem lett úrrá rajtam. 
Lépéseimet tovább fokoztam, s folyamatosan hátra néztem: képzelődtem volna ?
-Édesem !-ekkor fedeztem fel egy alakot a sötétben. Azonnal futni kezdtem, s hallottam hogy ő is követi tettem. 
Persze nem lehettem valami gyors, mert magassarkúba soha nem futottam.
-Meg vagy !-kapta el derekam, majd a fűre dobott, s rámmászott.
-Eressz el !-kapálóztam.
-Nyugi, csak a pénzed kell !-megkaparintotta táskám majd kutatni kezdett benne. Elvettem kezéből, s körmeimet arcába mélyesztettem. Pár percre figyelmetlenné vált, én kimásztam alóla, s megint menekülni akartam, de éreztem hogy megfogja bokám, amitől előre estem.-A pénzt, te kurva !-nem hagytam magam.-Nyugi !-egy kést szorított nyakamhoz, minek szerencséjére moccani sem mertem.-A táskát !-remegő kézzel eresztettem el az általa kért dolgot, miközben könnyeimmel küszködtem.-Okos kislány !-már azt hittem feláll, és elrohan vele, de ekkor arca még ördögibber változott.-Játszunk kicsit ?-kezével combomhoz nyúlt, én megint önvédelembe kezdtem, s ismét arcát vettem célba. A sok karmolásnak meglátszott a helye: hisz 3 véres piros csík ékeskedett rajta.-Anyádat !-kését használni kezdte, s ekkor éreztem a fájdalmat testem minden részén.
-HÉ !-hallottam meg egy (új) idegen hangot, majd ember is társult hozzá. Azt a seggfejt felemelte pólójánál fogva, majd amekkorát bírt behúzott neki, mire az kiterült. Láttam, hogy még ütni akarta, de nem tett semmit, mert valószinűleg észrevett engem, s hagyta futni támadómat. 
Ismerős volt a fiú, mikor közelebb hajolt hozzám. Láttam, hogy mozog a szája, de nem értettem mit mond, és szemem is kezdett elsötétülni !
Megint kezdtem visszatérni a valóságba: de teljesen más helyen voltam. Valami finom illatt keritett hatalmába, s egy anyag melengette testemet. Lassan nyitottam ki szemeimet, akkor felfogtam, hogy egy házban vagyok. Megijedtem, mert azt hittem, hogy elraboltak: mozdultam, ekkor hangosan felszisszentem, mert mindenem fájt.
-Hé, nyugi ... !-vetette rám ijedt barna szemeit... Justin Bieber ?
-Te ?-nyögtem erőtlenül.
-Valaki ...-kezdett volna mondanivalójába.
-Mit keresek itt ? Miért hoztál ide ? Mit akarsz velem te köcsög ?-többször is szólni akart, de nem hagytam.
-Kérlek hallgass meg !-fogta meg kezem.
-Ne nyúlj hozzám !
-Megtámadtak !-hangját feljebb emelte, hogy halgassak már végre el.-Ha nem hozlak el, és nem ápollak... már nem élnél !-halkult el selymes hangja. Bennem afféle bűntudat kelt életre, hisz elég bunkón vielkedtem vele.
-Ja.. én... bocs !-húztam össze szemöldökeim. Kínosan éreztem magam !
Valamiért nem akartam vele lenni... a nyakán 'élősködni', így is elég sok mindent tett már: Furcsa módon még a táskám is megmaradt. Egy kósza mosollyal néztem Bieber-re, aki értette arckifejezésem:
-Elvettem tőle... azaz ideadta !-nevetett fel a végére.
-Köszi !-majd a telefonomat kezdtem keresni.
-Őh... ne haragudj hogy megkérdezem... de...-tudtam mit akar.
-Hazamegyek !
-Mi ? Ne, azt nem lehet !
-És miért nem ?-arcom komor lett. Mit akar még tőlem ?